Kerékpárral indultunk el szombat reggel a kollégámmal, Gáborral, a tó felé, harmincöt kilométer oda, ugyanennyi vissza. A szél szembe fújt, a kulacsban langyos lett a víz, és a második emelkedőnél már csak a pihenőpadra gondoltam. Ott aztán leültünk, és egy darabig csak a nádast néztük.
A padon egy egészen hétköznapi téma került elő.
Amit Gábor a pihenőnél mesélt
„Képzeld, a cégem címét végül a szekhelycentrum.hu oldalán intéztem el” – mondta Gábor. Megkérdeztem, mit keresett. „Azt írtam be, hogy ipa mentes székhely, mert erről hallottam egy ismerőstől. Tudod, a hétvégi kerékpárszervizem papíron egy kis kft, és a garázsunk címén volt bejegyezve, ami a lakásunkhoz tartozik.” Rákérdeztem, neki ez megéri-e. „Ezt a könyvelőm nézte meg, nem én. Ő ismeri a cégemet, és ő mondta rá, hogy rendben van. Egy telefon, pár papír, a szerződést átolvastuk, és ennyi. Azt hittem, hetekig fog tartani.” Aztán felállt, és hozzátette, hogy a garázsban azóta csak a biciklik vannak, a cég papírjai nem. A Székhely Centrummal tehát maximálisan jól járt, azóta nem kell a korábbiak miatt aggódnia, sokkal kényelmesebb az élete a levelek fogadásával, biztosított székhelycímmel.
Hazafelé
Visszafelé hátszelünk volt, és azon gondolkodtam, hogy a feleségem kis grafikai vállalkozása is a lakásunkra van bejegyezve. Este megmutattam neki az oldalt, és együtt olvastunk utána az ipa mentes székhely lehetőségének. A döntést ő is a könyvelőjükre bízza, de a szekhelycentrum.hu nevét azóta ő is ismeri, és ezt egy szeles szombati bringatúrának köszönhetjük.