Esős hétvégék után végre nem ázom meg a saját kapunk előtt

Októberben a legszebbek a túrák, még akkor is, ha az ég nem mindig egyezik bele. Szombaton hajnalban indultunk a Bükkbe a feleségemmel és a két kamasz fiunkkal, a csomagtartóban a túrabakancsok, termoszok, és a kerékpártartón a két bicikli, ha délután még lenne kedvünk tekerni. Délelőtt sütött a nap, a bükkösben vörösen és aranyban izzottak a levelek, és a kilátónál olyan csend volt, hogy hallottuk a lépteinket az avaron.

Délután kettőkor aztán beborult, és egy órán át zuhogott. A hazaúton az ablaktörlők ritmusára mindenki elbóbiskolt, én pedig azon gondolkodtam, hogy ezek a napok mégis a legjobbak, amikor együtt ázunk meg valahol.

A szabadidő akkor ért véget igazán, amikor befordultunk az utcánkba, és újra rám várt a kiszállás.

Hogyan kerül ide egy webáruház? Úgy, hogy aznap este a Metroman oldalán kötöttem ki, de előbb jött a kapu. Mi a gond egy tolókapuval esőben? Az, hogy minden egyes alkalommal ki kell szállni az autóból, odasétálni, kireteszelni, végigtolni a hat méteren, aztán vissza, beállni, és újra ki, hogy bezárjuk. Aznap este bőrig áztam, a fiúk nevettek a kocsiból, én kevésbé. Ott, a csöpögő kabátban határoztam el, hogy utánanézek, mit lehet kezdeni a meglévő kapuval.

Hol kérdeztem? Egy barkácsfórumon, ahol évek óta olvasgatok, de ritkán írok. Feltettem a kérdést, hogy van egy hat méteres, elég nehéz úszókapunk, és szeretném tudni, lehet-e belőle utólag elektromos kapu, vagy cserélni kell az egészet. Másnap reggel már négy hozzászólás várt. Kettő csak annyit írt, hogy cseréljem le az egészet, egy harmadik egy hosszú vitát kezdett a motorok erejéről, a negyedik viszont pont arra válaszolt, amit kérdeztem.

Mit válaszoltak? Az egyik hozzászóló, aki a saját bejegyzése szerint több ilyet szerelt már, azt írta, hogy a kaput nem kell kidobni, elég egy motoros nyitó szett, ami a meglévő szerkezetet mozgatja. Belinkelte a Metroman kapunyitó szettjeit, és külön figyelmeztetett, hogy a tolókapus szettekhez a fogasléc általában nem tartozék, azt a kapu szélessége szerint kell külön megvenni.

Mit néztem meg az oldalon? Szárnyas kapukhoz és tolókapukhoz is voltak szettek, sőt wifis változatok is, amelyeket telefonról lehet vezérelni. A mi kapunk úszókapu, így a PNI MAP800D szett tűnt a legjobbnak, mert a leírás szerint a motorja hat méter széles és 800 kilós kapukat is mozgat. Két távirányító, infrasorompó, villogó jár hozzá, és beállítható az automatikus visszazárás meg az akadályérzékelés. A fogaslécet a hozzászóló tanácsára mellé rendeltem, méterre kiszámolva.

Mennyibe került? Az árfekvése jóval kedvezőbb volt annál, amit egy teljes kapucsere jelentett volna, és amit a feleségem gondolatban már el is költött volna egy új teraszbútorra.

Ki szerelte fel? A szomszéd utcában lakó villanyszerelő ismerősünk, aki egy szombat délelőtt a fiúkkal együtt tette fel a motort és a fogaslécet. A fiúk adogatták a csavarokat, és szerintem többet tanultak aznap, mint egy egész félév technikaórán. A végén az infrasorompót is kipróbáltuk: a kisebbik fiam egy focilabdát gurított át a kapu vonalán, miközben az zárt, és a kapu megállt. Ezt aztán még vagy tízszer meg kellett ismételni, mert mindketten látni akarták, hogy tényleg mindig így tesz-e.

Megérte? A következő esős vasárnap, egy újabb kirándulás után, a hazaérkezés úgy nézett ki, hogy az utca sarkán megnyomtam a távirányítót, a kapu elindult, és mire odaértünk, nyitva volt. Senki nem szállt ki. A hátsó ülésről az egyik fiam csak annyit mondott: „Na végre, apa, ez már a huszonegyedik század.”

Nem az elektromos kapu miatt indulunk el hétvégente, hanem a bükkös, a kilátó és az a csend miatt. De azóta a hazaérkezés is a kirándulás része lett, nem pedig egy esős, bosszús lezárás. Jövő szombatra megint esőt mondanak, és most először nem bánom. A térképet már kinyomtattam, a bakancsok száradnak, és a fórumon is megköszöntem a tippet, ami a Metroman oldalára vezetett.