Az idei nyaralást rendhagyóra tervezem, mert ezúttal egyedül vágok neki a vidéknek. A páromnak új munkahelye van, ahol a próbaidejét tölti, ezért nem engedik el szabadságra. Nélküle nem akartam menni, de ragaszkodott hozzá, hogy legalább egyikünk pihenje ki magát.
Ha már így alakult, akkor elhatároztam, hogy olyan nyaralásra megyek, amire őt úgysem tudnám rávenni. Én imádok a természet lágy ölén pihenni (akár vadkempingezni egy kutyaól méretű sátorral, megállni minden kis tájháznál, beszélgetni a helyiekkel, megkóstolni mindent, amivel megkínálnak, míg ő inkább a „célirányos” üdülést részesíti előnyben. Fitness, wellness, masszázs, pedikűr, manikűr… ezeket én bizony idén kihagyom!
Megterveztem az egy hetes vándortúrámat. Arra gondoltam, hogy elindulok az országhatár mentén, és addig megyek mellette, ameddig csak lehet a hét nap alatt. Ha ez idő alatt körbeérek, úgy is jó, és ha nem jutok tovább száz kilométernél, úgy is megfelel. Az viszont biztos, hogy mindennél megállok, ami csak szembe jön, hogy senkitől és semmitől nem zavartatva és siettetve megnézhessem azokat a látnivalókat, amelyek érdekelnek. Jó kis terv!
A természet és a vidék iránti rajongásomon kívül volt még egy szenvedélyem, amelyen nem osztozott velem a párom, ez pedig a motorozás volt. Egyetlen egyszer volt hajlandó felülni mögém, még a kapcsolatunk kezdetén, de akkor is alig várta, hogy megálljunk végre és leszállhasson. Rettentően félt a motoron, én pedig nem erőltettem a további próbálkozásokat, elfogadtam, hogy ez nem olyan hobbi, amit együtt tudunk űzni.
Ebből adódott, hogy a kis „országhatár túrámat” motoron fogom megtenni. Viszont, mivel előfordulhat, hogy nagy távolságokat fogok egy nap alatt megtenni, ezért szeretnék egy nagyobb, kényelmesebb motort beszerezni. (Amiben a kutyaól sátram is elfér, ha inkább kempingeznék a szállodák nyüzsgése helyett.) Viszont nincs nagy motorra jogosítványom, csak A2-es típusú van jelenleg. Ki kellett derítenem, hogy mi fán terem a nagy motoros jogsi.
Rákerestem a neten, hogy mire lesz szükségem a motoros jogosítvány kategória váltáshoz, és egy szimpatikus weboldalon minden fontos infot megtaláltam. (A szükséges életkort – 24 év – már betöltöttem, orvosi alkalmassági vizsgálaton is voltam, és az alapfokú iskolai végzettségem is megvan.)
Online beiratkoztam egy nagy motoros tanfolyamra és ennek köszönhetően egy lépéssel közelebb kerültem a motoros jogosítvány kategória váltáshoz.
Láttam, hogy ezen a weboldalon lehetőség van kuponok letöltésére, melyekkel kedvezményesen vásárolhatok motoros felszerelést. Már egyébként is csereérett volt több holmi is, kellett új kesztyű és dzseki, de a motoros csizmám cseréjén is erőteljesen gondolkodtam. A kuponok beváltásának feltétele volt, hogy már folyamatban legyenek a „motoros tanulmányaim”, és ezzel rendelkezzek valami igazolással. Mivel ez már a birtokomban volt, ezért a kuponokat is letöltöttem, és szuper áron jutottam hozzá az új motoros kesztyűhöz és dzsekihez, sőt, sikerült a kuponok segítségével annyit spórolnom, hogy még az új csizma is belefért a büdzsébe. A motoros jogosítvány kategória váltás végül anyagilag sem vágott a földhöz. Régóta vágytam egy nagyobb motorra, és most úgy hozta az élet, hogy meg is engedhettem magamnak ezt a kis luxust.
Sokan meglepődtek, amikor megtudták, hogy a párom nélkül megyek pihenni, ráadásul nomád módra, egy motorral, egy sátorral, és néhány tiszta ruhával. De én örültem, hogy nem kell egy szállodában feszengenem, szigorúan reggel hét és tíz között reggeliznem, majd egész nap egy meleg vizes medencében ücsörögnöm. Az egy hetem alatt végig a nap első sugarával keltem, és kint a sátor előtt üldögélve ittam meg a kis keverős kávémat, miközben gyönyörködtem a dombtetőről nyíló kilátásban. Majdnem tökéletes nyaralás.